Külföldön nőne nagyot a 4iG

2016.12.12.

A budapesti tőzsdén a prémium kategóriába igyekszik, jelentős külföldi terjeszkedést és eredménynövekedést tervez, valamint stabil osztalékfizetést céloz a korábban FreeSoft névre hallgató 4iG - többek között ez derült ki a cég igazgatósági tagjával, Fehér Istvánnal és Dr. Móricz Gáborral, a cég alapító nagytulajdonosával készített interjúból.

Portfolio: 4iG néven teljes arculatváltás történt a cégnél. Mi indokolta ezt?

Fehér István

Fehér István: Az arculatváltás legfőbb indoka magában a cégnévben rejlik. Az elmúlt évek feladatául egy középtávú terv végrehajtását tűztük ki célul, melynek során a névben szereplő négy "i", az International, az IT, az Investment, illetve az Innovative fogalmak, mint stratégiai súlypontok tartalommal történő feltöltése volt a küldetésünk. Az IT-t nem kell magyarázni, az innovációt szintén nem, mert a 4iG cégcsoport, illetve tagvállalatai az egyik legerősebb szereplők a magyar IT-területen zajló innovációs fejlesztési projektek megvalósítási oldalán. Több magyarországi egyetemmel közösen a múltban is, illetve reményeink szerint a jövőben is innovációs jellegű információtechnológiai projekteket valósítunk meg. A napokban nyertük meg például az Országos Onkológiai Intézettel, valamint a Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrummal közösen egy onkogenomikai tárgyú pályázatot, amelynek szerves része big data és BI feladatok ellátása. A K+F projekt összköltsége 3,5 milliárd forint. Jelenleg további 5 beadott innovációs pályázatunk van, ahol így vagy úgy érdekeltek vagyunk különféle IT-területen végzett innovációs projektekben, mint megvalósítók, illetve konzorciumi partnerek. Az elkövetkező időszakban - főleg középtávon - mindenképpen felértékelődnek azok a közvetlen brüsszeli elérésű forráspályázatok, amelyek a 2020-ban véget érő uniós ciklus után kinyílnak, ahol nemzetközi együttműködés területén lehet pályázni a tagországok egyetemeinek, illetve információtechnológiával foglalkozó cégeinek. Ezen is elég aktívan dolgozunk jelen pillanatban, és minden esélyünk megvan arra, hogy több tender tekintetében pályázói pozícióba kerüljünk. A nemzetközi területen történő üzletfejlesztés össze is függ ezzel, ezt a kettőt mi szinergiában látjuk. Ebből a szempontból indokolt volt a névváltás és meg is feleltünk annak, amit a négy i betű elénk vetített.

Dr. Móricz Gábor

Dr. Móricz Gábor: Konkrét akvizíciós terveink vannak, tehát nemcsak az eddigi, hanem a jövőbeni befektetéseink is alátámasztják a negyedik "i" betűt, az investmentet.

Voltak változások a felsővezetésben is. Ez is az arculatváltással függött össze?

F.I.: Nem személyi jellegű döntések történtek, amikor a struktúrát átszabtuk. Van egy hároméves üzleti tervünk, amihez megfelelő személyi állományra is szükség van. Azok a kollégák, akik távoztak a cégtől nem személyes jellegű döntésnek miatt mentek el, hanem azért, mert az új koncepcióhoz új zenekar is kell, hogy meglegyen a harmónia.

Tavaly elég dinamikus volt a növekedés a cégnél. Ez minek volt köszönhető?

F.I.: Az elmúlt év egy meglehetősen sajátos időszak volt. Egyrészt a nemzetgazdaság egésze dinamikus növekedést produkált, ami az IT-költések tekintetében is megmutatkozott. Másrészt tavaly volt egy pályázati boom, ami annak volt köszönhető, hogy a 2007-13-as fejlesztési ciklust 2015. december 31-ig kellett elszámolni Brüsszel felé a kormányzatnak, tehát a fel nem használt, informatikai célra költött források a 2014-es, illetve a 2015-ös évet megnyomták. Illetve fundamentális oldalról a vállalatcsoport tekintetében az alaptevékenységünkben egy dinamikus növekedés volt folyamatosan 2013-tól, ami 2015-ben is folytatódott. Mindezek eredőjeként a versenyszektorból származó bevételünk több mint 1 milliárd forinttal növekedett 2015-ben.

Az első 9 hónap számait nézve már látszik, hogy ez az év nem olyan erős, mint a tavalyi. Mire számítotok idén?

F.I.: Az idei teljesítmény eredmény tekintetében elmarad a tervtől, árbevétel tekintetében viszont sikerül hozni a számokat. A 2016-os becsült árbevételünk 16,8 milliárd környékén lesz konszolidált szinten, ez egyébként megfelel a 2015-ös csúcsévnek, amikor 16,5 milliárdos bevételt értünk el. A becsült EBITDA 600 millió forint felett lehet, ami elmarad a 2015-ös eredménytől. Ennek az az oka, hogy a tavalyihoz hasonló nagy projekteket nem tudtunk most csinálni. Az ok végtelenül egyszerű: ki sem írták őket. Azt egyébként korábban is jeleztük, hogy az idei év gyengébb lehet a tavalyinál. Ha a leányvállalatok szintjén vizsgáljuk a teljesítményt, akkor elsősorban a Humansoftnál mutatkozott romlás a működési eredményben. Az Axis nagyjából hozta azt, amit tavaly. Ez azért pozitív, mert az Axis Kft. az a cégcsoporton belüli partner, amely a magas hozzáadott értékű tevékenységekkel foglalkozik: alkalmazásfejlesztés, BI, big data és azok a technológiai jellegű IT tevékenységek, amelyek a jövőt mutatják.

M.G.: A nagy projektek jellemzően magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokat tartalmaznak, mint a "vasszállítás", aminek kicsi a marzsa. Ezért van az, hogy az árbevétel tekintetében megvagyunk, csak az EBIDTA-ban van visszaesés.

Mikorra várjátok, hogy ismét felpörögnek az állami projektek?

F.I.: Mindenki úgy tervezte, hogy az EU-transzferből származó projektek kiírása a második negyedév környékén megtörténik, ami aztán a harmadik, illetve a negyedik negyedévre csúszott. Most viszont már szépen jelennek meg a pályázati felhívások: a cégcsoport által beadott pályázatok teljes projektértéke 9,9 milliárd forint körül van.

M.G.: Illetve ha hosszabb, 1,5 éves átfutású projektek lesznek, akkor ezeknek a projekteknek egy része 2017-ben, illetve 2018-ban realizálódik.

Most hogyan néz ki nálatok az állami szektorból származó bevételek súlya?

F.I.: 70 százalék jön a versenyszektorból, 30 százalék pedig az EU-transzferből és hazai költségvetésből származó bevétel.

Ez az arány megfelelő szerintetek?

F.I.: Én ezt egyedülállónak tartom a magyar IT piacon. Kevés olyan 15-16 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező IT-cég van Magyarországon, amelyik ezt képes realizálni. Mi nem kívánunk ezen az arányon változtatni.

Hol látjátok a növekedés forrását? Terveztek-e belépni új országokba, új piacokra?

F.I.: Technológiai oldalról közelítjük meg a piacot, nem szektorok alapján. Három olyan technológiát azonosítunk, amiről úgy gondoljuk, hogy a következő 5-10 évben nagy fejlődés előtt áll. Az egyik a big data, az adattárházzal, adatelemzéssel kapcsolatos tevékenységi kör, ami nagyjából minden szektorban eladható: az egészségügyben, a pénzügyi szektorban, a közlekedésben stb. A másik az ehhez kapcsolódó üzleti intelligencia alkalmazások, amelyek ráépülnek a big data adattárházakra. Ez szintén szektorfüggetlenül értékesíthető. A harmadik terület a kiberbiztonság és az IT-biztonság területe, amelynek folyamatosan növekszik a jelentősége.

Ambiciózus exportterveitek voltak. Hol tartotok most, és milyen addicionális kockázatokkal kell számolni, ha meg akartok jelenni egy külföldi piacon? Mennyire nehéz terjeszkedni ebben az iparágban?

F.I.: Nagyon. Tőkeerőnket és versenyképességünket tekintve a magyar piacon megálljuk a helyünket, de nemzetközi területen más versenytársakkal kell szembenéznünk. Itt meg kell említeni, hogy egy skandináv távközlési szolgáltatónak az idei évtől dedikált mérnököket biztosítunk, illetve eseti alapon a Humansoft Kft. Shared Service Center-e IT szolgáltatásokat végez. Ez utóbbi mintegy 28 mérnökünkre vonatkozik, akik így külföldre is dolgoznak. Ez egy hosszú távú együttműködés, ami adott esetben a jelenlegi erőforrásoknál sokkal több erőforrás-allokációt jelenthet a cégnek. Úgy gondoljuk, hogy az akvizíciós szempontból azok a cégek lehetnek az ideális célpontok számunkra, amelyek már rendelkeznek bizonyos ágazatokban külföldi szerződésállománnyal. Valószínűnek tartom, hogy a következő közgyűlésig, 2017 áprilisáig eljutunk oda, hogy ajánlatot adjunk ilyen cégekre, vagy lezárt tranzakciókat jelentsünk be. Hároméves tervet dolgoztunk ki az exportpiacok kapcsán, úgy gondolom, hogy az első év mérföldkő tekintetében elértük a minimum célkitűzést, de még nagyon nehéz két év áll előttünk.

Hogyan áll ennek a finanszírozási oldala? Miből akartok cégeket venni?

M.G.: Részben saját részvényekkel akarjuk finanszírozni a felvásárlásokat. Ha tudunk olyan megállapodást kötni a finanszírozásra, hogy elfogadják, akkor lehet, hogy a továbbiakban is veszünk majd saját részvényt. Ha ez nem megy, akkor tudunk kibocsátani újabb részvényeket, de nyilván csak olyan mértékben, amit igényel az akvizíciónak az a része, amit a vevő elfogad részvényekben. Egyébként pedig a 600 milliós EBITDA is ad elegendő szabad cash-flow-t.

Kötvénykibocsátásban nem gondolkodtok?

F.I.: Jelen pillanatban olyan akvizíciós célpontokat keresünk, amelyek kötvénykibocsátás nélkül finanszírozhatók. Ha találunk olyan akvizíciós célpontot, mely indokolja a kötvénykibocsátás szükségességét, akkor értelemszerűen el fogunk gondolkodni ezen.

Ami a jövedelmezőséget illeti, a szektoron belül sem tartozik az élmezőnybe a 4iG. Hogyan tudnátok ezen változtatni? Akartok egyáltalán?

F.I.: Az EBITDA-hányadunk valóban nem áll az élen, ezt mi is látjuk. Többek között azért kezdtük el a szervezeti reformot, hogy ez növekedjen. Az átalakítás bérköltség-megtakarítással is jár, aminek jelentkeznie kell az eredményesség növekedésében. Szeretnénk továbbá a termékmixünkben is az arányokat eltolni a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé: egy technológiai, hardver-, vasszállító cégből szeretnénk magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat végző vállalkozássá válni, ez már folyamatban van és tényszerű eredmények is mutatkoznak. Nem utolsósorban pedig az 5 százalékos bérjárulék-csökkentés is javítja jövedelmezőségünket. A következő 2 évben az évi 1 milliárd forintos EBITDA elérését célozzuk meg.

Minek volt köszönhető az eredménynövekedés az Axisnál?

F.I.: Az Axis jól mutatja, hogy merre kell menni a cégcsoportnak, megtízszerezte a fedezettségét. Az Axis bőven 10 százalék feletti EBITDA-hányaddal működik, amivel a szektorban az élen járó cégek között található. Az Axis 2013-tól ráállt arra a pályára, hogy magasabb hozzáadott értékű szolgáltatásokra kiépítette a szolgáltatási portfólióját, az alkalmazásfejlesztői gárdáját, a big datában, illetve az üzleti intelligenciában járatos szakembergárdáját, és nem nagyon foglalkozik hardver szállítással. Véleményünk szerint ez a cégcsoport útja: megtartani a disztribúciós és technológiaszállító, -üzemeltető alaptevékenységet, de ráépíteni erre a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat. Ennek az egyik személyi jellegű vonatkozásáról is be tudok számolni, az Axis ügyvezetője, Merényi Attila vette át november 24-től a Humansoft ügyvezető igazgatói pozícióját. A feladata rendkívül egyszerű: ugyanazt meg kell csinálnia a Humansoftnál, amit az Axisnál megcsinált.

Az osztalékpolitikában várható változás?

M.G.: Szeretnénk előterjeszteni a közgyűlésen egy hároméves osztalékpolitikát, továbbra is arra törekszünk, hogy a 4iG egy stabil osztalékfizető cég legyen, összefüggésben persze azzal, hogy az akvizíciós célokra kell-e a cash-flow-ból fordítani, vagy sem.

A jelenlegi, öt százalék körüli osztalékhozamot vonzónak látjátok?

F.I.: Szerintem ez mindenképpen vonzó a mai hozamkörnyezetben.

Korábban jeleztétek, cél a BÉT-en a prémium kategóriába kerülés. Mikor kerülhet erre sor?

M.G.: Valóban ezt fogalmaztuk meg az egyik legfontosabb középtávú tőzsdei célként, és jelenleg is érvényben van. Az ide vonatkozó feltételekben jól állunk, esélyünk van arra, hogy két mérési időszakban is megfeleljünk a prémium kategória minősítési előírásainak. Várhatóan a jövő év második felében nyújtjuk be az MNB felé a kérelmünket. A másik tőzsdei célunk a közkézhányad növelése volt, itt is jól állunk, ami a tavalyi 38-40 százalékról 50 százalék fölé növekedett.

Vissza