Mozivásznon a Mensor 3D technológiája

2017.11.28.

A hazánkban forgatott Szárnyas fejvadász 2049 létrejöttéhez a Mensor3D technológiája és szakembergárdája is hozzájárult.

Az elmúlt hetekben került a mozikba a kultikus és sokak világképére nagy hatással bíró Szárnyas fejvadász második része. A Blade Runner 2049-et hatalmas várakozás előzte meg, aki pedig azóta megnézte, az túlnyomó részt pozitívan beszél az alkotásról. Köztudott tény, hogy a számítógépes kép- és objektumalkotás elsődleges szerepet játszott a filmben (melyik mostani alkotásban nem?), azt azonban sokkal kevesebben tudják, hogy a látványvilág létrejöttéhez egy magyar vállalkozásnak is igen sok köze volt. A titoktartási klauzulák miatt időnkét rébuszokban megfogalmazott, de így is egy nagyon izgalmas beszélgetésen vagyunk túl a Mensor3D ügyvezetőjével, Fehér Andrással.

Mozivásznon a Mensor 3D technológiája

„Ezt például meg sem mutatom” – vesz a kezébe András egy masszív mappát, aminek tartalmával kapcsolatban titoktartási kötelezettség kötötte a munka során és köti most is. A forgatókönyv egy speciális, a Mensor3D munkatársainak szóló kiadásáról van szó, mely dokumentum az összes fontos, a produkció elkészítését segítő információt tartalmazta.

A munka gyümölcse a vásznon

András azért szerencsére megkönyörült rajtunk, így első körben inkább a személyes élményeiről beszélt, azokról a gondolatokról, amelyeket a film vetítése közben érzett. „Úgy láttam, hogy szinte alig van olyan jelenet, amiben ne vettünk volna részt. Nem hittem volna, hogy ennyire meghatározó a tevékenységünk a filmben”. András azt is hozzátette, hogy kifejezetten furcsán érezte magát a moziban, mivel valószínűleg ő volt az egyik legidősebb néző. Körülötte csupa huszonéves fiatal, főleg fiatalember foglalt helyet, mivel a filmes animáció készítés, 3D-s virtuális világ elsősorban ezeket a szakembereket foglalkoztatja.

Mozivásznon a Mensor 3D technológiája

Ezzel együtt az is fantasztikus élmény volt – folytatja András -, hogy egy-egy szakmailag húzósabb jelent során hallani lehetett a kommenteket, amelyek az adott képsor elkészítésének nehézségére, bonyolultságára vonatkoztak. Jól érezhető volt, hogy az alkotók mennyire aktívan élték meg a jeleneteket. „Én ennél sokkal csendesebben, de kellő döbbenettel figyeltem, hogy mindent viszontláttam, amit mi csináltunk ehhez a filmhez. Előzetesen azt hittem, hogy sokkal kisebb lesz a hozzájárulásunk a végső alkotásban, de azzal szembesültem, hogy ez nem így van. A forgatás során nem egyszer előfordult, hogy egy-egy jelenet elkészítésénél nem igazán értettem, mire lesz majd jó, sőt, némelyiket feleslegesnek is éreztem. De amikor láttam, hogy mi lett belőle, miért volt rá szükség, akkor helyére kerültek a dolgok a fejemben” – folytatta András az élménybeszámolót.

Hogy egy kicsit képet kapjunk a Mensor3D Blade Runnert illető konkrét munkájáról, több keresztkérdéssel is készültünk, bár András mindegyiket könnyűszerrel átlátta. Így inkább átadtuk neki annak megfogalmazását, hogy pontosan mire kell figyelni, ha az ember elmegy a moziba megnézni a filmet. A stáblistában van egy rész, ami bemutatja, hogy mely országokban forgattak a produkció készítése során. „Meséltem a kollégáknak, hogy én melyik jelenetről gondoltam, hogy Mexikóban készült, de egyikük megjegyezte, hogy tévedek ő ott volt, amikor ezt a részt készítették a 3D programozók., Én szentül meg voltam győződve róla, hogy valódi szereplőket, és nem 3D-s modelleket látok vásznon.

Mozivásznon a Mensor 3D technológiája

Mi a siker kulcsa?

De hogy kerül egy magyar vállalkozás egy ilyen nagyszabású hollywoodi produkció közelébe? Ezt a témát sem volt könnyű feldolgozni, de András azzal sietett a segítségünkre, hogy a bemutatón elhangzottakat idézte. „A film egyik készítője arról beszélt, hogy Hollywoodban annak idején sokat vitatkoztak arról, vajon szabad-e ezt a filmet Magyarországra hozni? Lesz-e elég szakember, hogy a film elkészüljön? Végül úgy döntöttek, hogy igen, lesz. Az elképzelés bevált, Magyarországon van annyi szakember és tudás, ami lehetővé tette a film elkészítését.” Ebben a megközelítésben ez azt is jelenti, hogy a Mensor3D is birtokában volt minden olyan képességnek (3D lézeres felmérés és modellalkotás), szaktudásnak, ami ehhez a filmhez kellett, semmi olyan nem történt, amivel kapcsolatban feltették volna a kezüket, hogy nem tudják megcsinálni.

A fent említett technológia jelentőségét az is növeli András szerint, hogy ma már e nélkül nem, vagy csak nagyon ritkán készítenek filmet a stúdiók. „Ahol a valóság, a 3D grafika, a virtuális valóság keveredik, ott az a kapocs, hogy mi felmérjük azt a valóságos teret, ahol a jelenet játszódik, ami aztán a 3D grafikusoknak, a virtuális effekteket generáló szakembereknek lesz a kapszkodó, a tér, amiben dolgoznitudnak. Így lehet aztán a valóságos jeleneteket, illetve a 3D grafikát tökéletesen összeilleszteni” – tette tisztába András a Mensor 3D közreműködésének lényegét.

Valószínűleg laikus fejjel is azt gondolná az ember, hogy nehéz a filmiparba bekerülni (bennmaradni meg főleg), és András nem is próbálja ezt az állítást megcáfolni. „Ez egy zárt kör, és jó adag szerencsére is szükség van hozzá. Ha azonban az ember egyszer már bekerült és jól dolgozott, akkor onnantól kézről-kézre adják tovább.” A kiváló teljesítmény, a pontos munkavégzés azért is rendkívül fontos, mert nem titok, hogy más, hasonló profilú hazai cégek is kerültek tűz közelbe és dolgoztak hasonló produkciókon.

„Ez a kör viszont szűkebb, zártabb, itt sokkal kevesebb játékos van Magyarországon és világszerte egyaránt, mint ami a más piaci területre jellemző. Ugyanakkor a technológia borzalmasan gyorsan változik, minden pillanatban ott kell lenni a szeren. A legkorszerűbb eszközökre, szoftverekre van szükségünk és persze ismerni kell a trendeket, követni azokat, hiszen, ha valahol gyorsan le lehet maradni, az ez a világ.”

Vissza