Infoparlament negyedszer

2014.08.05.

Összefoglaló az idei Információs Társadalom Parlamentjéről, amely az első olyan alkalom, amikor az újraalakított kormány képviselői ismertethetik elképzeléseiket a 2014-2020. operatív időszakra, a kormányzati végrehajtás és az uniós források elosztása tekintetében.

Az infokommunikációs szektorban benne van a növekedés lehetősége, a gazdaság egyik motorjának számít, súlya a gazdaságon belül az elmúlt években is nőtt. Növekedését az a tény is jól mutatja, hogy 2012-ben, amikor a GDP stagnált, az infokommunikáció részaránya 4,5 százalékkal emelkedni tudott. Az ágazatban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 150 ezret, ami a teljes magyar foglalkoztatottak 6,7 százalékának felel meg, hangzott el többek között Rogán Antal, a Magyar Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnöke, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetőjének a negyedik Információs Társadalom Parlamentje című konferenciát megnyitó beszédében.

2014. június 26-27-én, immár negyedik alkalommal rendezte meg az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) együttműködésével az Információs Társadalom Parlamentjét, amely a „Magyar Digitális Ökoszisztéma” alcímet kapta.

A rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, s egyben a legmagasabb érdekképviseleti fóruma. A konferencián nemcsak az infokommunikációért felelős döntéshozók vettek részt, hanem az ágazati vezetők is, akik számára az informatika és a telekommunikáció nélkülözhetetlen szakmai céljaik elérése érdekében. Az Információs Társadalom Parlamentjének nagyon fontos célja, hogy az infokommunikációval foglalkozó civil szervezetek mellett azok a társadalmi szervezetek is részt vegyenek, amelyek küldetése ugyan nincs szoros összefüggésben az infokommunikációval, de céljaik, tevékenységeik kapcsolódnak a konferenciához. A rendezvényen fontos szerepet kaptak a határon túli magyarok is.

 

A konferencián Soltész Attila, az Infotér elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 41 százaléka digitálisan írástudatlan, ennek oka az érdeklődés és a képzettség hiánya, az infokommunikáció a magyar vállalatok életében alapvetően nincs jelen. A problémákra a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és az operatív programok nyújthatnának országos megoldást.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke beszédében elmondta, hogy az internet segítségével átalakulnak a klasszikus tartalomkészítő szokások, azaz bárki lehet immár tartalomalkotó. A jövő a mobileszközökben van, de ehhez egyre több szélessávú frekvenciára van szükség. A hatóság fő céljának a piac legjobb működésének elérését, az összes piaci szereplő számára élhető körülmények biztosítását, valamint az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását nevezte. Az elektronikus hírközlés keretszabályainak uniós felülvizsgálata 2015-ben kezdődik, amely az elkövetkező 10 év nemzeti szabályozási kérdéseit is alapjaiban meghatározza. A hatóság elnöke továbbá elmondta, hogy a NMHH-hoz négy pályázat érkezett és a 2014. június 16-án lezárult hálózati pályázat nyertesei 2034-ig szereznek frekvenciahasználati jogosultságot, amelyből 104 milliárd forint minimális állami bevételre számítanak. A széles sávú szolgáltatások egyre több fogyasztót érnek el, a hatóság felelőssége tehát a szabályozás mellett a fogyasztói tudatosság fejlesztése is.

Bódi Gábor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke előtérbe helyezte, hogy a Digitális Menetrend arra kötelezi Magyarországot, hogy a háztartások legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzanak az internethez 2020-ig. A Kormány célja, hogy Magyarország az unióban élenjáróként már 2018-ra biztosítsa az egész országot lefedő, nagy sávszélességet szolgáltató infrastruktúra megépítését. A jelenlegi állapot szerint egyelőre az EU-hoz képest 8 százalékkal vagyunk lemaradva lefedettség szempontjából. Kihangsúlyozta, hogy előrevivő cél lehet többek között, ha az innovációs IKT-technológiákat összekapcsolják. A hivatal egyébként komplex feladatkörrel van megbízva, miszerint érje el, hogy az ország az EU egyik legmodernebb digitális államává váljon.

Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója nyomatékosította a digitális oktatás fontosságát, a digitális városok fejlesztését és az infrastruktúra kiépítését, illetve a teljes lefedettség elérését már 2018-ig.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szerint egy ország versenyképességét az jelenti, hogy megfelelő létszámban áll-e rendelkezésre jól képzett szakember. Habár 10 ezerre tehető az IKT szektorban betöltetlen állások száma, ennek ellenére sok fiatal külföldön keresi boldogulását. Versenyt futunk az idővel, ezért a technológiai képzés, az innováció lehetne Magyarország biztosítéka a problémára. A lehető leggyorsabban meg kell tehát újítani az informatikai oktatást a köznevelési rendszerben. Valójában a munkaerőhiányt az informatikai szakma nem tudja önmagában megoldani, de még a kormányzat sem. A közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerőpiaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok összefogására van szükség. Ha mindenki a saját és rövidtávú érdekeit nézi, akkor mindannyian vesztesek leszünk. Végeredményben pedig Magyarország veszít a legjobban. Az IVSZ a probléma megoldását segítve, a szakma képviseletében, felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját, és meghirdette a Nemzeti Összefogás a Digitális Munkahelyekért Programot.

A konferencia második napja a versenyképességet legnagyobb mértékben befolyásoló területről, az oktatásról szólt. Többek között a Nemzeti Alaptanterv (NAT) átalakítási lehetőségeiről, az Y és Z generáció tanulási szokásairól és motivációs lehetőségeiről, a digitális eszközök és technológiák sikeres alkalmazásáról és a nagyobb mértékű gyakorlati oktatás megvalósíthatóságáról értekeztek a szakemberek.

Sebők Viktória
Upfront Média

Vissza